A „Múlt-kor” című műsor adott epizódjának részletei (rendező: Seres Tamás, gyártásvezető: Ducsay Edward, vágó: Székely Attila, szerkesztette: Szutyányi Edina, felelős szerkesztő: Bartal Csaba).
https://www.youtube.com/user/tompatibi51
Dajka vagy Dayka Margit (Nagyvárad, 1907. október 13. — Budapest, 1986. május 25.) Kossuth-díjas magyar színművésznő.
Már kilenc éves korában szerepelt színpadon szülővárosában. Kamasz lányként Kolozsváron Hetényi Dömény Elemér színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződtette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozsvárott.
1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszínházhoz került, ahol a Két lány az utcán című darabban Vica szerepében aratta első nagy sikerét. 1933-tól nem tartozott állandó társulathoz, egyes szerepekre szerződött. Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Magyar Színházban, játszott a Kamara, Andrássy úti, Erzsébetvárosi és Vidám színpadon is.
1945 után a Belvárosi, Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett. 1983-ban az Operettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket.
Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította. Nagy hatású, sokoldalú színészetében tragikai és komikusi elemek is hitelesek voltak. Molnár Gál Péter Dayka művészetének műfaji besorolására találta fel (félig-meddig tréfából) a tragikomika megjelölést. 1932 óta filmezik, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, melyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült.
Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a „Liliomfi” vénkisasszonya és az „Ismeri a szandi mandit?” alkoholista öregasszonya, vagy a „Szindbád” Majmunkája és a „Macskajáték” Orbánné szerepeire emlékezve.