„Ki tud nagyobbat hazudni? – Esti mese – Népmese. -Mikor az obsitos katona ment hazafelé, nagyon rongyos ruhában engedték el a katonaságtól. Az úton mindig azon gondolkozott, hogy ha ő most találna egy csomó pénzt, venne jó ruhát magának. Találkozott az úton egy cigánnyal. Ahogy mennek az úton, a cigány egy bugyellárist talált, a katona csak utána látta meg. Azt mondta a cigánynak:
– Na, cigány, a pénz közös, mert én is láttam, te is láttad, csak úgy illett, hogy te vedd fel cigány létedre. – Én nem osztozok – mondta a cigány. – Na, te cigány – felelte az obsitos -, akkor a pénz se a tiéd, se az enyém, hanem azé, aki nagyobbat tud hazudni. Akinek a hazugságát a másik nem hiszi el, azé lesz a pénz. Leültek a gyepre, a pénzt középre tették. – Na, cigány, hazudj te előbb, tied az elsőség. Mondta a cigány: – Az én apám olyan ember volt, mint a Burkus király, volt egy svájci tehene, ő maga fejte, aztán abból fejte a tejutat az égre. – Meglehet – bólintott az obsitos, és már mondta is: – Az én apám csak olyan szegény ember volt, de neki is volt egy kis csonka tehene, de az olyan tehén volt, hogy kétszer ellett egy esztendőben, egyszer csikót, egyszer cigányt. – Hazudsz akasztófáravaló, nem igaz – kiáltott fel a cigány, és már is elveszítette a pénzt.”