Világjáróként az a tapasztalatom, hogy csak nagyon ritkán kerül sor külföldi turisták „molesztálására”. Ez a jelenség egyébként többnyire nem biztonsági vagy kriminalisztikai természetű, hanem inkább egzisztenciális-megélhetési okokkal függ össze. Sok helyütt vannak „tapadós”, nehezen levakarható árusok és kéregetők – aki ezt nem szokta meg, annak eleinte eléggé zavaró is lehet – de kellő rutinnal és mosolygós határozottsággal viszonylag könnyen véget lehet vetni az ilyen helyzeteknek. Ebben a marokkói városban már az érkezésünket követő első órában sikerült belefutnunk egy kellemetlen attrocitásba.
Marrakesh szerencsére nem csak erről szólt: a szálláshelyünk jó volt, az ott kapott reggelivel is meg voltunk elégedve, az időjárás október első napjaiban abszolút nyárias volt, ami megfelelő alapot teremtett a mászkáláshoz.
Egy kicsit ez a város is amolyan időutazós hely, ugyanis az óváros nagy kiterjedésű bazárjaiban és sikátoraiban az ember gyakran úgy érzi, mintha pár száz évvel visszaforgatták volna az idő kerekét. Szerintem a többség valami ilyennek képzeli a középkori iszlám világot. Szó ami szó, az egész hihetetlenül színes, izgalmas és egzotikus volt, de be kell valljam, egy kicsit sok is! Én tényleg próbálok előítéletektől mentes lenni, nem általánosítani néhány apróság alapján, és tényleg irtózom a rasszizmustól és intoleranciától, de ebben a forgatagban volt néhány pillanat, ami egyfajta kultúrsokként hatott rám. Miután elgondolkodtam ezen, lassacskán rájöttem hogy mi volt az oka: ennyi elutasító tekintetet, a turistát nyűgnek néző és lekezelő, a fényképezést olykor már kifejezetten ellenségesen kezelő helybélit máshol még nem láttam. Muzulmán országokban sem! Mindez véletlen volt csupán, pechem volt? Nem tudom a választ…
Marrakeshnek emellett van egy másik arca is. A nemrégiben megújult belváros teljesen nyugatias, modern házak, irodák, üzletek, bankok és plázák sorakoznak, a XXI. század összes kellékével együtt. A városközponthoz viszonylag közeleső reptér pedig kategóriájában az egyik legszebb építészeti alkotás, amit eddig láttam.