Segesvártól 4 km-re
A fehéregyházi Petőfi múzeumot Haller Lujza grófnő alapította 1897-ben.
1867-ben gróf Haller Ferenc a birtokán található hármas tömegsírt bekeríttette, és föléjük, a kegyelet jeléül, hársfákat ültettetett. Balázs Imre református kezdeményezi és gyűjti a pénzt a fehéregyházi turulmadaras emlékmű valamint a segesvári Petőfi-szobrra. Mindkét emlékművet 1897. július 31-én, a csata évfordulóján avatják, ezreket megmozgató, országos ünnepség keretében. A grófi család egyik tagja, Haller Luise saját birtokán, a honvédsírok köré emlékkertet létesít, emlékházat építtet, ebbe múzeumőrt telepít, és 48-cal, Petőfi halálával kapcsolatos dokumentumokat, tárgyakat gyűjt, állíttat ki.A múzeum kertjében a honvédek emlékműve mellett Petőfi és Bem szobrok találhatók. A múzeumkertben emléket állítottak Petőfi verseket fordító román költőknek is
1849. július 31-én itt állt fel Bem József főserege. A segesvári csata délelőtt 11-kor indult magyar ágyúzással. A Livadia határrészben a magyarok visszaszorították az orosz gyalogságot, azonban azok erősítést kaptak, és az Ördög-patak völgyében több órás szuronyharc bontakozott ki. Délután öt órakor az oroszok mindkét szárnyon rohamozni kezdtek és oldalba támadták a magyar gyalogosokat. A magyarok visszavonultak, ráadásul felhőszakadás tört ki, és az oroszok bekerítették őket. Kb. 400 magyar honvéd esett el és 900 esett fogságba. Egyes beszámolók szerint Petőfi Sándort menekülés közben a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le.