Az utolsó szusszanásig kifárasztott hal elengedése szép, de felelősségteljes gesztus.
A menekülésre képtelen állapotban útjára bocsátott, kábult hal szinte biztosan elpusztul. Ha nincs sodrás, kicsit előre-hátra megmozgatom, lélegeztetem, hogy a szétnyíló kopoltyúi közé oxigéndús víz áramoljon. Csak akkor eresztem szélnek, ha már biztosan magához tért. Ez abból is látszik, hogy magától, saját erejéből indul útnak. Tulajdonképpen visszakísérem a vízbe.